Miután Finy Petrának a korábbi fölkészítője, az Iskolások kézikönyve több mint öt éve töretlenül sikeres az érintett gyermekek/szüleik körében, egyáltalán nem lepődtem meg, hogy megjelent az óvoda ajtajában toporgókat megcélzó mű is.
Az ovikezdés nem könnyű ügy. Félelmetes gyereknek, szülőnek egyaránt. Habár előfordul, hogy csak az egyiknek, vagy csak a másiknak, mindenesetre mindkét félnek jól jön egy ilyen biztató könyv. Természetesen a kicsiknek egészen más elképzelései, aggodalmai vannak, mint nekünk, szülőknek, és a könyv a gyerekekről, nekik szól.
Nagyon őszinte olvasnivaló ez. Bemutatja, hogy milyen sok pozitív, új tapasztalat éri majd az ovikezdőt, mégsem csak a csillogást, a derűt, a mázat láttatja. Igenis előfordul verekedés, bepisilés, de ezeknek mindig van oka is. A sorból kilógó Ferkó talán nem is elvetemült rossz gyerek, a viselkedésének megvan az előzménye, amit a gondozónők igazán talpraesetten kezelnek. Így a kicsiknek az elsődleges reakciója nem a félelem vagy a csúfolódás lesz, hanem a megértés.
Végigjárjuk az ismerkedés, beszoktatás napjait, majd a tapasztalatok után eljutunk a közösség mindennapi életéig. Megismerjük a szokásokat, a napirendet, az óvónénit, a dadust, a csoportot. Nyugalmas a folyamat, melynek során az „ovisjelölt” ismereteket kap, és eloszlatható az előzetes szorongás, a félelem, amit a szülő távolléte vált ki.
Gyerekeknek szóló könyvet persze írhat olyan író is, akinek sajátja nincs, de Finy Petra könyveiből árad a saját tapasztalat. (Van neki két helyes lánya.) Hadd írjam ide egyik mondatát, a kedvencemet: „Amikor mindennel végeztünk, átvesszük a kinti cipőt, és szaladunk le az udvarra. Persze csak kulturáltan, ahogy Bori néni kéri, bár fogalmunk sincs róla, ez mit jelent. Talán azt, hogy lassan. De nem biztos, mert amikor este apával kocsikázunk, és az előtte lévő lassan megy, én azt kérdezem: – Túl kulturáltan vezet ez a sofőr, nem? Mire apa nevetni kezd.”
A gyerekek kissé koravén módon fogalmaznak – én legalábbis pár évvel későbbre teszek bizonyos, a könyvben található mondatokat. Ugyanakkor ez nem hátrány, sőt. Bugyuta szövegből a gyermek nem tanulna. Abból viszont annál inkább, amit nem ért, de elmagyarázunk neki. De hát akkor jó a mese szövege, ha a kicsiket felfelé tudja húzni!
Nem először ír Finy Petra problémaorientált gyerekkönyvet. A már korábban megjelent Doki-ügy, Tesó-ügy és Ovi-ügy (igen, írt már hasonlót, de a két könyv mégis különbözik egymástól) mind azt mutatja, hogy az író szeret konkrét célt adni műveinek, tanítani velük, nem csak mesélni.
Ez a jól felépített, Rippl Renáta szép és ötletes illusztrációival gazdagított kicsi kézikönyv minden ovikezdőt megilletne.
Az Óvodások kézikönyve itt elérhető.
Elsődleges megjelenés: www.olvassbele.com